Nem az emberek lettek spúrok. A kedvezmények veszítették el az akciós jellegüket.
Volt idő, amikor egy kedvezmény valóban eseménynek számított. Az emberek bekarikázták a katalógusban, elmentették a dátumot a naptárba, és sorban álltak a boltok előtt. Ma viszont elég megnyitni egy webáruházat, és néhány perc alatt biztosan találkozunk egy kuponkóddal, egy felugró kuponnal, egy villámakcióval, egy hétvégi akcióval vagy egy csak ma éjfélig ajánlattal.
És nem a vásárlók lettek fösvényebbek. Egyszerűen hozzászoktak ahhoz, hogy mindig van valamilyen akció. Ha pedig minden nap különleges, akkor valójában egyik nap sem az.
Amikor az akció még tényleg akció volt
Nem kell évtizedeket visszamenni az időben.
A Black Friday valóban egyetlen pénteket jelentett. A karácsonyi akció advent környékén kezdődött, nem október végén. A szezonvégi kiárusításnak pedig volt értelme, mert tényleg a megmaradt készletet szerették volna értékesíteni.
Ma egészen más naptár szerint élünk:
- Januárban New Year Sale.
- Februárban Valentin-napi akció.
- Márciusban tavaszi megújulás.
- Áprilisban húsvéti kuponeső és nyuszis akciók.
- Májusban anyák napi wellness, és gyereknapi programok a lurkóknak.
- Júniusban Summer Sale, Garden Sale, grill szezonnyitó.
- Júliusban Beach Sale és Back to School.
- Augusztusban Halloween Sale.
- Szeptemberben őszi kuponnapok minden mennyiségben.
- Októberben karácsonyi előrendelés.
- Novemberben Black Friday… vagy inkább Black November.
- Decemberben Last Chance, Holiday Sale és karácsony előtti utolsó lehetőség.
Ha folyamatosan akciók vannak, akkor valójában nem ér annyit a terméked/szolgáltatásod, mint amire eredetileg beáraztad. A -10-15% kedvezmény már nem hírértékű, ellenben az akciók is elinflálódnak általa. Tehát hol fog ez megtérülni hosszú távon?
Az emberek már nem hisznek az akcióknak
Több friss kutatás is arra utal, hogy a fogyasztók bizalma csökken a folyamatos akciókkal szemben. Az ír fogyasztóvédelmi hatóság 2025-ös felmérésében a megkérdezettek 63%-a nem bízott abban, hogy a Black Friday kedvezmények valódi megtakarítást jelentenek. A vásárlók jelentős része úgy érzi, hogy sok esetben az árakat előtte megemelik, vagy a kedvezmények nem olyan jelentősek, mint amilyennek elsőre tűnnek.
Ha egy kanapé egész évben 40% kedvezménnyel kapható, akkor valójában mennyi az igazi ára?
Ha egy limitált készlet felirat fél éve ugyanazon a terméken villog, mennyire limitált az a készlet?
A vásárlók ma már sokkal tájékozottabbak. Ár-összehasonlító oldalakat használnak, figyelik az árak alakulását, és néhány kattintással kiderítik, hogy valódi ajánlatról vagy ügyeskedésről van szó.
Miért rándul össze az arcunk a villámakciók hallatára?
Mert 10%-ot amúgy is kapsz egy hírlevél feliratkozásért.
Mert az utolsó lehetőség már az utóbbi 4 kattintásodnál is feljött egy pop-up ablakban.
Mert a villámakciót, ami két órán belül lejár, már három napja hosszabbítgatják.
Mert a Black Friday jobb esetben egy egész héten keresztül tart, és kizárólag egy termékre adnak 50% valódi kedvezményt.
Mert az exkluzív kupont minden első vásárló megkapja.
Mert a limitált készletes banner már 6 hónapja fut.
Mert a 20% kedvezmény eltűnik, hiszen az eredeti árat vagy megemelték az előző hónapban, vagy annyi a szállítási költség, hogy az eredeti árra jössz ki. Kicsit ahhoz hasonlít, mint amikor valaki mondat végi felkiáltójelekkel akarja nyomatékosítani a mondandóját!!! Elsőre talán szembeötlik, de sokkal inkább a fenyegető aurát érzed rajta, mielőtt átsiklasz felette.
Így teszed olcsóbbá a márkádat
A folyamatos akcióknak van egy kevésbé látványos mellékhatásuk is: nemcsak a termék értéke csökken a vásárló szemében, hanem a márkáé is. Ha egy vállalkozás kizárólag árengedményekkel próbál kitűnni, előbb-utóbb az lesz az egyetlen oka annak, hogy mellette döntenek.
Ez pedig veszélyes játék. Mert mindig lesz valaki, aki még olcsóbb lesz. Ha ma 20% kedvezményt adsz, holnap valaki 25%-ot, jövő héten pedig 30%-ot fog. Ebből az árversenyből hosszú távon senki sem kerül ki győztesen… legfeljebb az a vásárló, aki megtanulta, hogy mindig érdemes még egy kicsit várni.
Sok vállalkozás úgy kezeli a kedvezményeket, mint egy univerzális problémamegoldót. Kevés a rendelés? Induljon egy akció. Csökkent a forgalom? Küldjünk ki egy kuponkódot. Nem fogy egy termék? Tegyünk mellé ingyenes szállítást. Rövid távon ezek működhetnek, de ha minden üzleti problémára ugyanaz a válasz, akkor valójában nem a marketingedet fejleszted, hanem csak tünetet kezelsz. Ilyenkor tedd fel a kérdést: miért csak kedvezménnyel tudok bármit eladni?
Mi lehet a megoldás? Kedvezmény helyett értéket adj.
Rengeteg vállalkozás indul ki abból hasraütésszerűen, megszokásból, vagy mert más is így csinálja, miszerint az emberek olcsóbban akarnak vásárolni. Különösen igaz lehet ez kishazánkra, ahol a vásárlók messzemenőkig árérzékenyek. Pedig sokszor teljesen más motiválja őket igazán. Képzeld magad a helyükbe:
- Biztos szeretnék lenni abban, hogy jó döntést hozok.
- 30% kedvezményt szeretnék most, vagy garanciát a következő 10 évre?
- Ingyenes szállítást kapok az ország egész területén?
- Válogassam össze egyesével a termékeket, vagy kínálnak csomagajánlatokat, amivel valóban időt és pénzt spórolhatok?
- Ezt a terméket már több mint 5000-en megvásárolták és 98%-os elégedettségi értékelést kapott?
- Ma megrendelem és akár már holnapra itt lehet még a nyaralás előtt?
Valójában nem a kedvezményre írt százalékos érték lesz a motiváló tényező, hanem az, hogy elhiszi-e a vásárló, hogy most érdemes ezt a döntést meghoznia. A túl sok kedvezmény pedig megtanítja a vásárlókat arra, hogy ne vásároljanak teljes áron.
Ha egy webáruházban minden hónapban van 20% kedvezmény, a törzsvásárló hamar rájön, hogy elég várnia két hetet. Onnantól kezdve az akció már nem ösztönzi a vásárlást – hanem halasztja azt. Ez az a pszichológiai hatás, amiről sokkal kevesebbet beszélnek, mint magukról a kedvezményekről, pedig hosszú távon komoly hatással lehet egy márka árazására és nyereségességére.
Ha nem érzed vállalkozásod biztos lábakon, most 20% kedvezménnyel írhatsz nekünk (0 Ft), mielőtt újabb kedvezményt hirdetsz a raktárkészletedre.
